A járványt a mostani állás szerint sikeresen leküzdő Új-Zélandon azonban Jacinda Ardern miniszterelnök nyilvánosan arról beszélt, a munkáltatókon és az alkalmazottakon múlik a rövidebb munkaidő, illetve javasolta, hogy legyen több állami ünnep a turizmus és vendéglátás támogatására.

Mitől lesz az ember boldog? Pontosabban, mitől lesz boldog a modern ember? A 20. század fordulóján volt, hogy akár 16 órát is dolgozott egy munkás a gyárban heti hat napon át borzasztó körülmények között, így valószínűleg gondolkodás nélkül cserélt volna egy mai 40 órát dolgozó irodai alkalmazottal, a munka-magánélet egyensúlya mégsem jött el. A végtelen lehetőségek, programok és feladatok kereszttüzében épp az élet maga siklik el.

Megoldásként kézenfekvő módon a munkaidő csökkentése merül fel. Svédországban már 2015-ben elkezdtek vizsgálni a hatórás munkanap kivitelezhetőségét. Idősek otthonában dolgozó nővérekkel 18 hónapon át tesztelték az újfajta munkarendet, a résztvevők pedig a tesztidőszak során kevesebbet voltak betegszabadságon, jobb volt a közérzetük, a produktivitásuk pedig növekedett, például 85 százalékkal több programot szerveztek a betegeiknek, mint korábban. Ugyanígy például a Background AB nevű svéd produkciós cég is sikeresen vezette be a hatórás munkanapot. Az alkalmazottak kiegyensúlyozottabbak lettek, mivel még világosban el tudtak menni sportolni a nap végén vagy volt idejük hétköznap is kertészkedni. Ezzel megdőlni látszik a mítosz, hogy a kreatív szférában csak mértéktelen túlórával lehet sikeresnek lenni. Az új rendszer persze sok kérdést vet fel gazdasági oldalon, így a tesztektől és az elszórt esetektől eltekintve Svédországban sem vált még általánossá a rövidebb munkanap.

Egy másik északi országban másik út merült fel, vagyis nem az órák, hanem a napok csökkentésével tennék boldogabbá a lakosokat. A karácsonyi és szilveszteri pihenő utáni kajakómás álmatag közhangulatban úgy pottyant be a hír a négynapos finn munkahétről, mint atombomba a kacsaúsztatóba. Aztán gyorsan lehűltek a kedélyek, kiderült ugyanis, a finn kormány programjának sem jelenleg, sem a közeljövőben nem része a rövidített munkahét. Mindössze arról volt szó, hogy Sanna Marin decemberben hivatalba lépett miniszterelnök támogatja ezt a rendszert, inkább csak távoli lehetőségként, célként merült fel eddig. „Hiszem, hogy az emberek megérdemlik, hogy több időt töltsenek a családjukkal, a szeretteikkel, a hobbijukkal és az élet olyan más elfoglaltságaival, mint a kultúra” – mondta a világ jelenleg legfiatalabb miniszterelnöke 2019 őszén pártja, az SDP konferenciáján.