Nem tudjuk, brit kutatók mit bizonyítottak a témában, de az biztos, hogy nagyon sok férfi szenved attól, hogy a partnere nem engedi el. Ez ezer ok miatt lehet, ahogy ezerfélék a párkapcsolatok is, amelyekben vagyunk; mivel az utóbbi időben elég sok olyan férfiemberrel beszéltem, aki panaszkodik erre, megpróbáltam utánajárni, vajon mik ezek a tipikus helyzetek és melyek lehetnek a potenciális mozgatórugói. Úgyhogy kezdjük is a legegyértelműbbel:

1: Nem bízik benned

Ha nem akar elengedni mondjuk egy-egy estére a pajtikkal, akkor az azért lehet, mert nem bízik benned. Itt jön egy fogós kérdés, és válaszolj magadnak őszintén: adtál okot a bizalmatlanságára? És nem, nem feltétlenül arra gondolunk, hogy összekavartál a kapcsolatotok alatt valakivel (ha viszont ez megtörtént, még ha hat éve is és csak egy ártatlan smúz volt, akkor barátom, ne lepődj meg, hogy megtört a bizalma). Hanem mondjuk olyanokra, hogy:

• Úgy jöttetek anno össze, hogy egy kocsmában részegen összekavartatok?
• Úgy kavartatok először össze, hogy neked még volt valakid akkor?
• Ha megkéri, hogy mutasd meg a telefonod, megmutatod vagy kifogást keresel?
• Volt már, hogy megígértél neki valamit, de aztán eléggé nem azt csináltad?
• Kiderült már valamilyen kisebb vagy nagyobb hazugságod, füllentésed?
• Keringenek az előtte lévő életedről és/vagy elhajlásaidról vaskos éjszakai pletykák a haveri körben?

Ha ebből a kérdéssorból legalább egyet kipipáltál, akkor a barátnőd bizalma feléd tuti, hogy nem száz százalékos. És mivel szeret, nem akarja megadni az esélyt, hogy szem elől veszítsen, ennél fogva esetleg teljesen el is veszítsen.

2: Nem bízik magában

Féltékenység, asszony a neved – persze a férfiak is tudnak borzalmasan féltékenyek lenni, de az egy külön fejezet és más cikk lenne, most a női féltékenységgel foglalkozunk. Szóval ez kábé olyan kétbites, mint a kétszeregy: fél attól, hogy ha kimész kocsmázni a haverokkal, nem csak a haverok lesznek ott a negyedik tátratea után, hanem a kísértés is egy női egység formájában. Fél az ismeretlentől, fél attól, hogy nem látja, mit csinálsz – de, és most jön a lényeg: nem bízik magában, fél attól, hogy valaki más lekörözi, mikor nincs ott. A bizalmatlansági körnek pedig nincs itt vége, mert könnyen lehet, hogy:

3: Egyikőtökben sem bízik

Ez a legnagyobb szopóág, bocsánat a voltaire-i kifejezésért. Ez a harmadik pont az első kettő együttese és meghaladása: mikor azért nem akar elengedni valahová, mert nem bízik a párkapcsolatotokban. Nem bízik abban, hogy a kettőtök közti kötelék elég erős ahhoz, hogy minden kísértésnek ellenálljon: hogy annyira szeretnéd őt, hogy adott esetben nemet mondanál egy csábító alkalomra – nem érzi a lelki biztonságot elég erősnek és mindent felülírónak köztetek. Erről nem mellesleg nagyon érdemes elbeszélgetni, mert ha mondjuk te totál elengeded őt és csak ő tart rövid pórázon téged, akkor az számodra ugyanolyan sértő lehet, mint amennyire a te kimenési igényed számára bántó.

4: Őt miért nem hívod?

Ötlik fel benne a kérdés. És jön a kikezdhetetlen női logika: mert biztos rossz fát akarsz tenni a tűzre vagy nem akarod őt felvállalni a barátaid előtt. És akárhogy magyarázhatod, hogy pasis este, hogy olyan, mint neked a csajokkal a shopping, hogy csak mi férfiak nyomulunk, hogy tényleg unnád, mert kocsikról, fociról meg tech-cuccokról fogunk beszélni – nem fogja elhinni. Tanácsunk, hogy ezt bizonyítandó egyszer vidd el egy ilyen estére! Szinte garantált, hogy legközelebb inkább elenged mintsem hogy veled akarjon menni.

5: Nem törődsz vele eléggé

Na és végül itt az elhanyagolás érve. Egy nőismerősöm mesélte, hogy a barátja el akar menni haverokkal egy hétre Görögországba – csak fiúk, kanbuli. Amivel nem lenne alapvetően baj, de vele már nem volt egy éve sehol sem, nemhogy külföldön kikapcsolódni – és na, hát ebben az esetben baromira jogos ez a (női) sértettség. Szóval legyen az egy-egy haveri sörözés vagy egy nagyobb trip nélküle, ezeket mindenképp úgy lépd meg, hogy legyen szinkronban azzal a figyelemmel, amit rá és a kapcsolatotokra áldozol! Ha nincs balanszban a kettő, akkor tök jogosan érezheti, hogy elhanyagolod – és ebben az esetben pedig

egy kis józan önradarozást ajánlunk.

Azt, hogy kérdezd meg magadtól: tényleg, miért is nem vele akarok menni kettesben nyaralni? Vajon miért nem akarom, hogy lejöjjön kocsmázni? Vajon miért akarok nélküle programokat szervezni? Mert ahogy adott esetben az ő szűk póráza és bizalmatlansága indokolatlan és logikátlan, úgy a te elszakadni vágyásod is az lehet. Nem mindig, persze – de biztos, hogy minden rendben van köztetek, ha ez a kérdés például rendre asztalon lévő probléma? Tuti, hogy csak ő csinálja a feszkót, ok nélkül – vagy hatodik érzékkel megérzi, hogy igazából nem akarsz vele annyi és olyan különleges időt tölteni, mint másokkal vagy mint ahogy régebben tettétek?

Szóval összességében azt tanácsoljuk: te se csak mérgelődj, hogy miért ilyen leláncoló a barátnőd – hanem kérdezd meg magadtól ezeket az őszinte kérdéseket. És akármilyen közhelyes is, de beszélgessetek, mert tényleg a kommunikáció a legfontosabb; ha hagyjátok ezeket a mintázatokat elmérgesedni, párkapcsolat helyett párfrusztráltságban fogtok lehúzni értékes éveket egymás mellett, amiben senki sem érzi igazán boldognak, kiegyensúlyozottnak és szabadnak magát. Úgyhogy irány a magaddal, vele szembeni és egymás iránt tanúsított őszinteség!