Túl drága:
A legáltalánosabb tévhit talán, azonban az elmúlt években a szél- és a napenergia ára drasztikusan csökkent, sőt sok helyen már ez a gazdaságosabb, költséghatékonyabb megoldás. Jó példa erre Ausztrália helyzete, ahol a megújuló energia már támogatás nélkül is olcsóbb, mint a fosszilis változat.

További előny, hogy a megújuló energia minimális rejtett költségekkel rendelkezik csak. Míg egy szénerőműnél jelen a van a szállítási- és bányászási költség, addig ettől a nap- és szélenergia mentesül. Nem beszélve az szén- és atomerőművek hatalmas vízigényéről és környezetet illetve egészségügyet terhelő hatásukról.

Nincs belőle elég:
A Nemzetközi Energiaügynökség szerint, bármely ország képes a szél- és a napenergia nagy arányú felhasználására, költséghatékony módon, úgy hogy a rendszer megbízhatóan működjön, mint ahogy teszi ezt már számtalan országban. Elméletileg 2050-re a világ csaknem teljes energiaszükségletét biztosíthatjuk megújuló forrásokból. Németország célja, hogy 2050-re 80%-ban ilyen forrásokat használjon. Míg Spanyolországban már 2013-ban a szélenergia szolgáltatta a legtöbb áramot, addig ugyanekkor Portugália villamosenergiájának 70%-a megújuló forrásból származott. Dánia talán a legambíciózusabb, ahol 2035-re a hő- és áramigény 100%-át, 2050-re pedig teljes energiaigényt megújuló energiaforrásokból szeretnék fedezni.

Nem képes a folyamatos áramellátásra:
Abszolút tévhit. Alacsony arányban egyáltalán nem okoz problémát a megújuló energia, míg 30% fölött az okos hálózati megoldások válnak szükségessé. Ez azt jelenti, hogy sok különböző energiaforrás minél szélesebb területen szétszórva álljon rendelkezésünkre, majd pedig a fogyasztást és termelést nyomonkövetve irányítottá kell tenni az energiafelhasználást. Ehhez a rendszer a tárolási lehetőségeket, és az energiatermelőket virtuális erőművekbe csoportosítja.

Forrás: ujvilagtudat.blogspot.hu / Írta: Molnár Adrienn