Már tavaly júliusban attól volt hangos a francia sajtó, hogy Tolouse lesz a megfelelő helyszín, hogy a kaliforniai innovatív technológiával készülő szupergyors közlekedési eszközt (ami nem mellesleg Elon Musk agyszüleménye) tesztelni kezdjék, közlekedési eszköz formájában is.

Miért pont Tolouse?

Annak ellenére, hogy tavaly már volt róla szó, sokáig állt az ötlet a levegőben, de most, hogy Emmanuel Marcron francia miniszterelnök elvetette annak lehetőségét, hogy szupergyors vonattal kössék össze Franciaország központjával, ezért az olyan városoknak, mint Orleans, Toulouse és Limoges, maguknak kell megtalálniuk a megfelelő közlekedési megoldást, méghozzá viszonylag olcsón. Ezért történt, hogy Fabien Thibaut vállalkozó felkereste Elon Muskot, helyette viszont egy kanadai startup, a TransPod vezetője válaszolt. A TransPod is ugyanolyan Hyperlooppal foglalkozik mint amit Elon Musk megálmodott (ugyanis korunk egyik legnagyobb zsenije, open source -á tette ötletét).

Mennyibe kerül ez?

A Hyperloop projektek legnagyobb költsége az infrastruktúra megteremtése. Nem csak Tolouse, hanem a másik közlekedési bajban lévő város, Limoges is pályázik a dologra. Nagyjából 20 millió euróba kerülne, hogy megépüljön a tesztpálya náluk, itt kezdetnek 3 kilométerről álmodnak.

A G7 portál szedte össze, hány cég foglalkozik egyébként ilyesmivel, és milyen elképesztő ötletekkel zsebelnek be milliókat, vagy éppen buknak, mert állnak a projektek.

• Virgin Hyperloop One – Richard Benson cége 180 millió dollár tőkét szedett össze, még az SNCF-et, a francia vasutat és a GE-t is bevonták, 280 emberük van. Az alapítók már pereskednek egymással, miután kettéváltak. Van egy 500 méteres teszt csövük a nevadai sivatagban.
• Hyperloop Transportation Technologies – ez az amerikai cég dobta be az egyik legnagyobb viccet, a Budapest/Pozsony-Bécs vonalat. Manapság az osztrák és a magyar főváros között óránként indul vonat, még egy normál nagysebességű vonalhoz is édeskevés a forgalom, pedig a jegyárak messze alatta vannak a nagysebességű expresszek árainak.
• DGWHyperloop – Indiába terveznek Mumbai és Új-Delhi közé Hyperloopot – igaz, Indiában máig 160 km/h a maximális sebesség a vasúton.
• Arrivo – egy reálisabb, 320 km/h-s sebességű mágnesvasút építését tervezik a denveri reptérre. Ennél már ma is van fejlettebb vasút, Kínában.
• Hardt Global Mobility – a hollandiai TU Delft egyetemi cége, pénzeket szereznek az államtól tesztpályákra.
• Hyper Chariot – ők már egyenesen 6437(!) km/órával repesztő kapszulákról álmodnak.
• Zeleros – a valenciai cég egy 12 méteres (!) tesztpályát épít.