A mintegy kétszáz darab ló, a várostól nem messze északra a gergés-lápai rideg ménesben él. A huculok egész évben a szabadban vannak. Noha az éjszakákat tölthetik egy oldalról nyitott karámbanban, napközben inkább a többszázhektáros legelő fennsíkokon barangolnak.

Ahhoz, hogy felkeresd őket, a Kúria Lovasbázissal kell felvenni a kapcsolatot, akik szakértő vezetéssel mutatják be büszke paripáikat. A ménes több úton, módon megközelíthető, ám talán a legizgalmasabb, ha a huculvontatta lovasszekeret választod, ám figyelem, eső után ez az attrakció könnyen átcsaphat kissé meredek „szekér rally-ba”. Ennek ellenére biztos, hogy akárcsak a többi helyi, a kocsis is nagyon szívesen mesél majd a huculok életéről, történetéről és a faluról.

Amit erről a különleges, nagyteherbírású fajról tudni kell, hogy az előző században már csaknem kihaltak hazánkból, hiszen megszűnt a fajta itthoni tenyésztése. Csak az 1970-es években fedezte fel őket, Dr. Anghy Csaba, a Fővárosi Állat- és Növénykert igazgatója, akinek olyannyira megtetszettek a huculok, hogy a fajta megmentése érdekében összevásárolta az országban még élő tisztavérű példányokat. Ennek egy része, tíz kanca került 1986-ban az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságához, akik az állomány több külföldről vásárolt fajtiszta egyeddel bővítették és újraindították a máig is sikeresen működő magyar hucultenyésztést.

A jelenlegi ménes roppant szelíd, bárki megsimogathatja őket, hiszen megszokták a turistákat. Ha nem csak nézelődni és terepkocsikázni szeretnél, akkor akár itt lóra is pattanhatsz. Ha még nincs tapasztalatod, akkor szívesen segítenek az első lépésekben, a haladóknak egésznapos tereplovaglási lehetőséget kínálnak, míg a gyermekeknek táborokat is szerveznek.

Minden évben augusztusban a Hucul Lovasnapok programjaival is várnak, mely igazi turistalátványosság. A számos lovas program mellett hazai és külföldi patkolókovácsok versenyének is tanúja lehetsz idén 22-24-e közt.

Más alkalmakkor a környező erdő állatvilágát érdemes még feldezeni. Könnyen találkozhatsz foltos szalamandrával, sőt ha kivételes szerncséd van, akkor a jósvafői erdőben élő farkaspár egyikével is összefuthatsz, ám ezek annyira félnek az embertől, hogy nem valószínű a dolog. Tartani egyáltalán nem kell tőlük, a természetes környezet által biztosított táplálék éppen elég nekik, így még a ménesre sem vetettek soha szemet, nemhogy a turistákra.

Forrás: turistamagazin.hu

Fotó: turistamagazin.hu és ondrahanus.cz

Írta: Ambróz Nóra