A Dolomitok avagy olaszosan Dolomiti szépsége már 2009-ben felkeltette az UNESCO figyelmét, a hegycsoport azóta a világörökség része. Elnevezésüket felfedezőjükről kapták, a francia geológus du Dolomieu-ről, csakúgy, mint a csoportot alkotó magnéziumtartalmú mészkő, a dolomit.
A táj egyedi arculatát évmilliók során nyerte el. A hajdani sekély korallzátonyos tengerből az Alpok mészkövei először 65 millió évvel ezelőtt emelkedtek ki a felszínre, majd gyűrődtek a magasba. Ezt követően a hegyvidék jelenlegi külsejét jégkorszakok formálták, melyek során gleccserek és gyors folyású folyók hasítottak völgyeket a mészkőtáblákba. Ehhez járult a jég, a szél és a hőmérséklet ingadozás pusztító, mállasztó ereje, melyeknek köszönhetően ma törmelékkúpok szabdalják a tájat. Ezen kívül sebes sodrású hegyi patakok biztosítják a változatos látványt, melyek időnként kicsiny tavakká szélesednek.
Az eredményként létrejött szirtalakulatok, fűrészfogak, gigászi pillérek, groteszk alakokat formáló sziklák és mély szakadékok mellett a Dolomitok sehol máshol nem felfedezhető sajátja a kövek színjátszó tulajdonsága. Ennek oka az itteni mészkő magnézium tartalma, mely a különböző szögből érkező fényekre színpompás, csillogó parádéval reagál. A hatalmas tömbök a szokványos fehér-szürke árnyalatokon kívül, vöröses-narancssárga, kékes-lilás vagy hajnalban és alkonyatkor rózsaszn-bíbor színeket képesek felvenni.
A Dolomitok vidékének leggyönyörűbb magaslata különleges hármascsúcs formájában emelkedik ki ebből a misztikus szépségű tájból. A Tre Cime di Lavaredo 3003 méter magasságből tekint le a környékre. Ismertségüket világszerte különleges alakjuknak köszönhetik. További sajátosságuk, hogy a kövek olyan módon pusztultak le a Három Nővér felületén, hogy láthatóvá vált a mészkőlapok fokozatos egymásra rétegződése, mely sajátos vízszintesen csíkozott felületet eredményez.
A leggyakrabb használ útvonal, melyen a Tre Cime di Lavaredo-t felkereshetjük Paternkofelből avagy Monte Paterno-ból indul. Innen az Auronzo nevű alpesi pihenő felé kell tovább mennünk, mely 2333 méter magasan van Paternsattel fölött, majd Dreizinnenhütte vagy Locatelli következik 2405 méteren, ahonnan már csak a csúcsok vannak hátra.
Természetesen más turista utakon is megközelíthetjük a Három Nővért. Mivel a környék az első világháború ideje alatt az olasz-osztrák frontvonalban helyezkedett el, ezért szinte mindenütt találunk emberalkotta menedékeket, úgy mint néhány kisebb erődítményt és mesterséges barlangot. A területen számos helyen emléktáblákat helyeztek el az itt harcolók tiszteletére.
Forrás: wikipedia.org
Írta: Ambróz Nóra
