A világ első feljegyzett parfümkészítője: Tapputi-Belatekallim volt, akit Mezopotámiában egy ékírásos tábla említ (Kr.e. 1200-körül).

Az első illategyveleget virágokból, mirhából és olajakból készítette közel négyezer évvel ezelőtt, a mezopotámiai Babilóniában. Ezeket az illatokat vallási szertartásokon és temetéseken viselték.

Amikor parfümkészítés híre Párizsba is eljutott (1190), megindult az a fellendülés, ami később hatalmas iparággá tette. A mai parfümgyártási (lepárlási) módot, amivel az illatot kinyerik a virágokból, Avicenna perzsa orvos és vegyész (980-1037) vezette be, aki virágokból olajat nyert ki. Később ezt az eljárást a keresztesek terjesztették el Európában. Megbízható ismereteink vannak Hérodotosz görög történetírótól a kis-ázsiai népek és az egyiptomiak illatszereiről, a tömjén és a mirha előállításáról. Az egyiptomi kozmetika fejlettségéről a feltárt királysírokban talált tárgyak, gyönyörű illatszertartóik is tanúskodnak.

Az ókori Görögországban a görögök szépségápolási kultúrája is fejlett volt, és talán Athén virágkora hozta el az illatszerek első mértéktelen divathullámát.

A magyar királyné vize mindenkit elvarázsolt

A világ legelső alkoholos kivonatú parfümjét úgy hívják, hogy A magyar királyné vize, mert a legenda szerint Erzsébet királyné kapta a receptet az 1370-es években egy szerzetestől. Illatos vizet készítettek neki, amelyben mosakodva úgy megszépült, hogy feleségül kérték.

Évszázadokon keresztül ez volt a legnépszerűbb parfüm az előkelőségek között. A „magyar víz” eredetileg rozmaring alapú volt, de később Franciaországban Montpellier-ben többféle esszenciával (jázmin, levendula, bergamott és borostyán) dúsították.

A „magyar víz” volt a legkeresettebb parfüm Európában, és évszázadokon át a 18. századig uralta a parfümpiacot, a kölnivíz megjelenéséig. De az évszázadok alatt sok típusát találhattuk, amit az is mutat, hogy az első feljegyzések között olvasható a „Magyar hölgy vize” elnevezés is.

A híres „királynévizet” a Nagy Háború végéig, magyar vándor árusok értékesítették és királyi terjesztési engedéllyel vitték egész Európába.

• Az ókori uralkodók (Róma, Athén) megtiltották és megbüntették a külföldi illatszerek behozatalát és használatát.
• A gazdagabbak illatosított vízben fürödtek, és a ruhaneműiket, ágyaikat, házukat, hintójukat, sőt még lovaikat is illatosították.
• Angliában szigorú törvénnyel megtiltottak (1770) mindenféle illatszer és parfüm használatát, mint a bűnre csábító, titkos varázsszereket.

A XVI. század elejétől számíthatjuk a modern parfümgyártás kezdetét

• Amikor Medici Katalin, firenzei örökösnő, II. Henrikkel kötött házassága révén Franciaország királynéja lett, és a királyi udvarban divatba hozta a parfümöket.
• A parfümgyártás első központja a 17. századtól Grasse-ben volt (Franciaország), itt először a kesztyűkészítő mesterek növényeket és virágokat használtak a kellemetlen szagú bőrkesztyűk illatosítására. Az így elkészült illatos kesztyűknek óriási volt a népszerűségük.
• A parfümgyár munkásai már hajnalban szedték a még friss harmatos jázmint.
• A világ egyik legértékesebb és legdrágább alapanyaga az indiai szantálfa, amelynek legalább harminc év kell, hogy fel tudják használni.
• A következő évszázadokban egyre többen vásárolták a parfümöket, és minden magára adó hölgy a könnyed illatokat használta: főként a rózsát, levendulát, jázmint és az ibolyát. A jázmin a rózsa után a parfümgyártás leggyakoribb alapanyaga.

Fáradságos és aprólékos munka vezet a parfüm elkészítéséig

A 20. század elejéig a parfümöket növényi illóolajokból keverték ki, de néha állati eredetű anyagokat is használtak, mint például az ámbra. Ezután jöttek divatba a virágos illatkompozíciók és a keleties keverékek, majd később szintetikus alapanyagokat is előállítottak és így a parfümgyártás felgyorsult. A parfümök szinte mindenki számára elérhetővé váltak, és megkezdődött a tömegtermelésük is. Azért még ma is maradtak olyan parfümházak, ahol nem használnak szintetikus anyagokat és kizárólag természetes alapanyagokból, sokszor egyedi parfümöket is készítenek, és nem követik a tömegigényt sem.