A koronavírus-járvány kitörése szinte egyik pillanatról a másikra állította a feje tetejére az élet csaknem minden területét. Egész iparágak álltak le, sokan vesztették el a munkájukat, de még azok is, akiket nem építettek le, komoly bércsökkentésekre számíthattak. A több millió ember életének drasztikus megváltozása persze sok mindenre kihatott a turizmustól az élelmiszer-iparig. Mivel a főiskolásokat, egyetemistákat is hazaküldték, a távoktatás miatt, a turizmus pedig gyakorlatilag tetszhalott állapotba került, az albérletek piaca is átrendeződött. Egy ingatlanos cég elemzési szakértőjét, illetve egy ingatlanüzemeltetéssel foglalkozó szakemberrel beszélgettünk a tapasztalataikról.

„A 2008-as gazdasági világválságot követően az ingatlanpiac 2013-2014-től kezdett dinamikusan növekedni, ami az ingatlanárak emelkedésével járt” – magyarázta Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője. „Ezzel együtt az ingatlanvásárlás nagyon jó befektetésnek számított, ha kiadási céllal vette valaki, mivel egyre nagyobb hozamokat lehetett elérni – ez persze az albérleti díjak emelkedésével is járt.”

A szakértő rámutatott, hogy Magyarországon az ingatlanpiac sajátos mintázatot mutat: nálunk a saját tulajdonú ingatlanok aránya rendkívül magas, 86 százalék körül alakul. Összehasonlításként, Svájcban 40, Németországban 50-60 százalék lakik saját tulajdonú ingatlanban, a többiek bérelnek.

„Ezekben az országokban olyan bérleti kultúra figyelhető meg, ami nálunk teljesen hiányzott és csak az elmúlt néhány évben kezdett kialakulni” – fejtette ki Benedikt Károly. „Eközben viszont az emelkedő lakásárak miatt egyre többen kényszerültek lakásbérlésre, miközben szinte megszűnt a szezonalitás, vagyis, a lakásokat kiadó tulajdonosok már nem csak a nyár végén visszatérő egyetemistákra kezdtek építeni, eltűnt a nyaranta megfigyelhető emelkedő szakasz, ezért az albérletek árai is emelkedni kezdtek.”

Benedikt szerint tavaly év végén az úgynevezett „érett” szakaszba lépett a hazai ingatlanpiac, azaz, elérte azt az árszintet, amikor már nem tud dinamikusan növekedni. Az árak stagnálni kezdtek, kisebb mértékű emelkedés-csökkenés váltakozásával az idei év elejére egyensúlyi helyzet alakult ki. Ha nem jön a koronavírus, ez az állapot akár évekig is fennmaradhatott volna, minimális változásokkal.