1. Lekésett gép

Az, hogy mindig időben elindulsz, sajnos semmit nem jelent… Úgy is le lehet késni csatlakozásokat, hogy te 4-5 órával boarding előtt elindultál otthonról. A gép ugyanis érkezhet késve, indulhat lassan egy akadékoskodó utas miatt (és ha még nem láttál ilyet, akkor nem érezd magadat szerencsésnek!), vagy kényszerülhet arra, hogy zsúfoltság miatt keringjen a repülőtér felett, akár fél órán át is.

Legutóbbi utam során Isztambulba mind a három megtörtént velem, és éppen csak, hogy sprintelve elértem antalyai csatlakozásomat. Igaz, a veszekedő utas pont, hogy megmentett engem, hiszen ő a csatlakozásomhoz való beszállásnál borult ki valamin (nem tudom, min, mert törökül kiabálva csapkodta az asztalt). Szerencsére eléggé feltartotta a gépet ahhoz, hogy elérjem.

2. Elkevert csomag

Az ember csomagját hiába bízza rá a reptéri személyzetre, bizony elkeverik, kinyitják, félrecímkézik és dobálják. Híres lett az a United Airlines járatán összetört gitár, aminek a tulajdonosa dalt írt a felelőtlen poggyászkezelőkről.

Egy horvát ismerősöm borral akarta meglepni a szüleit, mikor hazament Törökországból: az üvegek széttörtek a táskában, mert a reptéri személyzet dobálta a csomagját.
Egy orosz ismerősömmel esett meg, hogy a Pegasus nevű fapados társaság Olga helyett Nadia-t írt a neve helyére, Moszkva helyett pedig Szentpétervárt, mikor fel kellett címkézni a csomagját.

A megoldás, hogy nem kell törékenyt tenni a csomagodba, kétszer meg kell nézni, milyen címkét raktak a feladott poggyászodra, és csak jó hírű légitársasággal kell repülni.

3. Betegség

Lehet, hogy makkegészségesen indulsz el, de már magadban hordozol egy betegséget. Az édesapám egyszer Erdélyben megbetegedett, és úgy jött haza Magyarországra, de az immunrendszere olyan erős volt, hogy legyőzte a kórt. Én viszont kivittem magammal egy, a volt Szovjetunió területén lévő országba, ahol aztán az utazás másnapján ki is jött rajtam.

Mivel nem vittem elég orvosságot, ezért a patikában kellett kitalálnom, hogy miképpen kérhetném ki az gyógyszert (ők nem tudtak angolul, én nem tudtam oroszul). A remek megoldás egyébként a következő: a betegséget be kell írni Wikipédiára, utána pedig át kell rakni az oldal nyelvét oroszra. Így rögtön megkapja az ember, hogy mit kell megmutatni a gyógyszerésznek – utána pedig már csak a jó gyógyszert adja…

Az elővigyázatosság sosem árt, úgyhogy mindig, azaz mindig el kell vinni a gyógyszereket. Nincs olyan, hogy „á, úgysem lesz semmi” – mert olyankor üt be a krach.