Az Apurímac-folyót átívelő híd ugyanis az ország utolsó kézzel fonott hídja (vagy ha trendi kifejezést akarnánk használni: kézműves hídja), a különös rituálé pedig a népszokás része, amivel az inka isteneknek hódolnak.
Nincs könnyű dolguk, hiszen 38 méternyi szakadékot kell áthidalniuk a kézzel fonott kötelekkel, de mondjuk még mindig sokkal jobb ez így, mintha az őseik hagyományai szerint tisztelegnének az istenek előtt.
