A szélsőségesen alacsony hőmérsékletnek kitett test fagyási sérüléssel reagál a környezeti körülményekre. Nem meglepő, hogy a fedetlen részeid vannak a legnagyobb veszélyben, illetve azok, amelyeket eleve kevesebb ér hálóz be.

Legtöbbször a kéz- és lábujjakon, az orron, a füleken, az orcákon és az állon jelentkezik. Amikor kint tartózkodsz a hidegben, szervezeted igyekszik kiegyensúlyozni a hőháztartást, ugyanakkor próbálja a legfontosabb szerveid felé irányítani a keringést: márpedig a szíved és a tüdőd az elsődleges prioritás.

Előfordulhat, hogy a véráramlás extrém mértékben lecsökken például az ujjaidban, ami az oxigénellátás csökkenése miatt növeli a hámsérülés veszélyét.

Tévedés, hogy hosszú ideig fagypont alatti hőmérsékletben kell ácsorognod ahhoz, hogy ilyen sérüléseket szerezz. Tény, hogy valóban akkor a legnagyobb a kockázat, ha sokáig vagy odakint, ám adott körülmények között akár másodperceken belül is kialakulhat.

Talán emlékszel arra az esetre, amikor Thaiföldön egy különösen hideg évszakban plusz(!) 10 fok alá süllyedt a hőmérő higanyszála, s emiatt emberek tucatjai fagytak halálra. A szervezeted alkalmazkodóképességétől is függ tehát, miként reagál a hűvösre.

Arról nem is beszélve, hogy a szél nagyon fontos változót jelent az egyenletben, hiszen elképesztő mértékben befolyásolja a hőérzeted.

Forrás és fotó: foka.blog.hu

Írta: Molnár Adrienn