A nyakkendő eredete sokkal régebbre nyúlik vissza, mint gondolnánk. Az elődeit már az ókori Rómában és Kínában is megtalálhatjuk. Az ókori rómaiak kendőket vagy szalagokat kötöttek a nyakukba, amelyeket a köztársaság hivatalviselői és katonái viseltek. Ezeknek a kendőknek a stílusa és kialakítása azonban nagyon távol állt a modern nyakkendőtől.

Az igazi nyakkendő kialakulása a 17. századra tehető, amikor is a Franciaországba vezényelt horvát katonák, magukkal vitték hagyományos kendőjüket, amelyet a nyakukba kötöttek. Megjelenésük annyira megtetszett a francia uralkodó, XIV. Lajos királynak és udvarának, hogy elkezdték utánozni a "trendet". Innen ered a "cravat" szó, ami a nyakkendőt jelenti francia nyelven.

A következő évszázadok során a nyakkendő divatosabbá és sokszínűbbé vált. A 19. században a nyakkendőkbe már különböző színek, minták és anyagok kerültek, és széles skálán mozgott az elegánstól a kifejezetten díszesig. A bonyolult csomók kötése is divatossá vált, és a társadalom elit tagjai büszkén viselték nyakkendőiket, mint a stílus és a jó ízlés jelképét.

A 20. században a nyakkendő továbbra is népszerű maradt, és az üzleti és társadalmi események elengedhetetlen részévé vált. A divat változásával a nyakkendők hossza, szélessége és anyaga is változott, de az alapvető stílus és jelentőség megmaradt.

Ma már a nyakkendők sokféle stílusban és mintában elérhetők, és az egyéni stílus kifejezésének fontos eszközei lettek. A nyakkendő az elegancia, a hivatalosság és a figyelemfelkeltés jelképe.