Antoine Norbert de Patek 1812-ben Lengyelországban született, és megpróbáltatásokkal teli időkben nőtt fel. Mindössze 16 éves volt, amikor csatlakozott a lengyel hadsereghez az oroszok elleni felkelés során 1830-ban. 1831-ben hősiességért megkapta a legmagasabb fokú kitüntetést, a Virtuti Militarit. Azonban a lengyelek felkelését leverték az oroszok, és Pateknak katona társaival együtt menekülnie kellett az országból. Patek először Franciaországban telepedett le, de kénytelen volt átköltözni Svájcba, miután az orosz követség kikényszerítette a franciáknál, hogy adjanak ki egy, az emigránsokra nézve kedvezőtlen rendeletet.
Patek az óragyártás fellegvárába, Genfbe került, ahol nem tudott ellenállni a mesterségben rejlő művészet, a finom szerkezetek és aprólékos részletek vonzerejének. Itt ismerkedett meg egy másik emigránssal, François Czapekkel, akivel aztán 1839. május 1-jén megalapították a Patek, Czapek & Cie – Fabricants à Genève-et. A cég kezdetektől sikeres volt, de az alapítók közötti ellentét egyre fokozódott, és elkerülhetetlenné vált, hogy elváljanak útjaik. Patek 1844-ben a párizsi French Industrial Exposition alkalmával találkozott a francia óragyártóval, Jean Adrien Philippe-pel, ami egy új fejezetet nyitott a cég történetében.
Az 1844-es kiállításon Philippe szabadalmaztatott újítása, amivel egy külön kulcs nélkül lehet felhúzni a szerkezetet és beállítani a mutatókat, aranyérmet nyert. Ez felkeltette Patek figyelmét, és egy évvel később felbontotta partnerségét Czapekkel, és Jean Adrien Philippe-pel, valamint Vincent Gostkowskkal egy új céget alapított Patek & Cie – Fabricants à Genèv néven. 1851-ben Patek, Philippe & Cie-re változtatták a nevüket. Míg Philippe azon dolgozott, hogy a legmodernebb gyártási eljárásokat alkalmazzák az órák készítése során, Patek feladata a marketing volt, hogy időmérőik a világ legkeresettebbjei közé kerüljenek.
Patek rengeteget utazott, járt az Egyesült Államokban és Oroszországban is. Az egészsége sosem volt kirobbanó, de 1875-ben a vérszegénysége rosszabbodott, ezért úgy érezte, ideje gondoskodnia az utódlásról, hogy életének munkája halála után is tovább virágozzon. Három alkalmazott, Cingria, Rouge és Köhn szállt be az üzletbe, így társtulajdonosok lettek. Patek végül 65 évesen, 1877-ben hunyt el, az akkor 20 éves fia, Léon pedig semmi formában sem kívánt részt venni a cég működésében, helyette beérte évi 10 ezer frank apanázzsal, amit egészen 1927-es haláláig kapott.
