Az első és legfontosabb pontja a stresszkontrollnak, hogy feltárjuk azt, ami okozza. Rá fogsz jönni te is, hogy legtöbb esetben maga a helyzet nem is stresszes, csak te reagálod le rosszul!

Amilyen bonyolult és kiterjedt a stressz kutatása, annyira egyszerű a gyakorlati megoldás. Mégsem tanítja senki. Miért? Mert így működik a világunk. Pedig szebb hely lehetne ha mindenkinek alacsonyabban lenne a stressz-szintje. Egy apró szikra is elég, hogy az embereket szétfeszítse az ideg, tulajdonképpen apróságok miatt.

Mi a stressz?

A stressz egész pontosan a szervezet nem specifikus reakciója minden olyan ingerre, amely kibillenti eredeti egyensúlyi állapotából, azaz alkalmazkodásra kényszeríti. Azaz történik valami, ami szokatlan és erre nekünk reagálnunk kell. Itt két lehetőség adódik, ami máris megmutatja, hogy a stressz nem feltétlenül rossz. Ha van esélyünk arra, hogy megoldjuk, akár még élvezzük is a megoldáshoz vezető utat, kihívásnak éljük meg, sőt, eredményt érjük el, akkor ezt az állapotot eustressz-nek nevezzük. Ez a jó stressz. Ez lelkesít, energiával tölt fel. Ha úgy érezzük, hogy a probléma nagyobb nálunk, ránk nehezedik, kellemetlen, megoldhatatlannak tűnik, az a distressz, vagy rossz stressz. Ez lehúz, elkedvetlenít, szorongást, szomorúságot vagy haragot kelt. Sajnos ez utóbbi terjedt el a stressz fogalmaként tévesen.

Aztán következik a folyamatos ellenállás a stresszt okozó helyzettel szemben. Egy ideig megy ez, aztán a szervezet lassan elfárad. Szellemileg, lelkileg, fizikailag egyaránt. Persze attól mert mi tudjuk mi a teendő, nem biztos, hogy egy közeli barát, ismerős, vagy akárkinél ugyanazok a megoldások játszanak majd jelentős szerepet a stresszfaktor kinyírásában. Valakinek a rossz gazdasági helyzet, csőd, ahol cége piacot veszt, másnak a konkurencia csökkenése és a térnyerés lehetősége. Valakinek az eső egy randin egy kínos helyzet, a másiknak lehetőség egy ölelésre. Valakinek egy konfliktus tragédia, másnak a továbblépés lehetősége.