Bár a Föld 70 százelékát víz borítja, csupán a bolygó vízkészletének 3% -a iható édesvíz, aminek java része gleccserekben és jégtakarók formájában és alatt húzódik. Nagy a baj, és nincs elég törekvés (vagy pénz) a probléma megoldására.

Sao Paolo

Brazília pénzügyi központjának számító Sao Paoloban 2015 -ben volt apokaliptikusan kevés a víz: annyira megcsappant a víztározók szintje, hogy a 21 millió lakosú város lakóinak kevesebb mint 20 napra elegendő vizet tudtak biztosítani, a teljes káoszt a rendőrség vízhordó teherautókkal akadályozta meg, így nem volt sem fosztogatás, sem különösebben nagy pánik.

Bangalore

A vizek annyira rosszak, hogy sem fürdésre, sem ivásra nem alkalmasak, úgyhogy a helyzet meglehetősen kritikus. Az elavult vízhálózat pedig annyira régi és elhasználódott, hogy a vízkészlet felét vesztették el az elmúlt 1 évben, csupán emiatt. Pedig India egyik legnagyobb gazdasági központja.

Peking

A felszíni vizek 40 százaléka olyan súlyosan szennyezett, hogy sem ipari, sem mezőgazdasági célra nem használható fel. Ez csupán a nemtörődömség és a nem elég szigorú környezetvédelmi szabályozás, illetve a lakosság hibája. Ahhoz képest, hogy itt él a Föld népességének 20 százaléka, a tiszta, iható víz mindössze 7 százaléka található az országban.

Kairó

Bár a Nílus folyó megfelelően ellátja egész Egyiptomot megfelelő mennyiségű és minőségű vízzel, a környezetszennyezés miatt amit a mezőgazdaságnak és a lakosságnak egyaránt köszönhetnek, 2025 -re erősen szennyezett lesz a folyó, ami az ENSZ szerint komoly veszélyt jelent, mert nem lesz iható. Újabb példa arra, hogy milyen ütemben pusztítjuk a minket körülvevő világot, még akkor is, ha az szolgál minket mindennel amire egyébként szükségünk van az életben maradáshoz. Szomorú.

Jakarta

Ez a város a kakukktojás, mert őket pont a víz fogja megölni, és nem a hiánya miatt. A világ egyik leggyorsabban “süllyedő városa” 40 százaléka a tengerszint alatt fekszik, így az áradások nem olyan ritkák errefelé. Az illegális kútfúrások pedig csak rontanak a helyzeten.