Mindezek előtt, kanyarodjunk vissza egy kicsit a fényvédőkhöz: két fő típusuk ismert, a fizikai és a kémiai UV-szűrők. Előbbiek általában fémvegyületeket (cink, titán) tartalmaznak, amelyek tükörként verik vissza a bőr felszínéről az ultraibolya sugárzást. Előnyük, hogy „semleges” anyagok, nem irritálják a bőrt, hátrányuk, hogy általában egy vékony, fehéres réteget hagynak hátra a felvitelt követően, és mattítanak, ez sokak számára zavaró lehet. A kémiai UV-szűrők ellenben az ibolyántúli sugárzást, mint ahogy a nevük is mutatja, kémiai úton nyelik el és semlegesítik. Ezek nem hagynak látható nyomot a bőrön, viszont az érzékeny bőrt irritálhatják.
Nagyon fontos, hogy az általunk használt fényvédő mind az UV-A, mind az UV-B sugárzás ellen védjen, illetve az is, hogy az UV-szűrőt tartalmazó kozmetikum kerüljön a bőr „legkülső” rétegére. Tehát ha több kozmetikumot használunk egy alkalommal (tonik, szérum, alapozó, krém, stb.), akkor ezeket vigyük fel legutoljára, különben a felhígulás és a többi készítmény fedése miatt jelentősen csökken vagy meg is szűnik a fényvédő hatás.
Talán kevesen tudják, hogy az UV-sugárzásnak gyulladáscsökkentő hatása is van: néhány bőrbetegség, pl. a pikkelysömör, vagy az atópiás ekcéma, kimondottan javul napsugárzás hatására, mert a bőrben a gyulladásért felelős immunsejtek „elmenekülnek” az ibolyántúli sugarak elől. Ezen kívül nyáron a levegő páratartalma általában magasabb, mint télen, tehát a száraz, ekcémára hajlamos bőr ilyenkor kevésbé tud kiszáradni és így hajlamos akár spontán is „megnyugodni”.
A meleg, páradús időt azonban a zsíros, szeborreára hajlamos bőrűek megszenvedik, ezért ilyenkor különösen fontos, hogy kifejezetten zsíros bőrre kifejlesztett, szárító hatású kozmetikai formulákat használjunk, ilyenek pl. a gélek, az oldatok vagy a nem olajos szérumok.
A főleg az arcbőrön intenzívebben termelt faggyút egyébként sem érdemes agresszívabb módszerekkel, pl. szappannal vagy alkohollal, eltávolítani, mert – habár a tisztítás után közvetlenül azt érezzük, hogy „zsírtalan” lett bőrünk, de – paradox módon ez tovább fokozza a faggyúmirigyek aktivitását és csak ront a helyzeten: ilyenkor a szappan- és alkoholmentes arclemosók és tonikok az ideális választás.
Óvatosan a parfümökkel és az illatanyagokat tartalmazó kozmetikumokkal! A bennük lévő illatmolekulák gyakran az úgynevezett fototoxikus, azaz fény provokálta ekcéma kiváltásáért felelnek: a bőrre kerülve UV-sugárzás hatására irritáció, gyulladás alakulhat ki, és akár maradandó pigmentfoltok maradhatnak vissza. Egyébként több zöldségben és virágban megtalálhatóak hasonló anyagok, pl. a petrezselyemben, a kaporban, a répafélékben, vagy az óriás medvetalpban.
Néhány gyógyszer hatóanyaga (pl. tetraciklin- és fluorokinolon-származék antibiotikumok, A-vitamin vegyületek, ibuprofén) hasonló reakciót okoz, miután felszívódik, és a bőrbe kerül, ezek szedésekor a fényvédelemre fokozottan ügyelni kell. Pont emiatt a retinolt, amely maga is egy A-vitamin-származék, tartalmazó kozmetikumok alkalmazása is inkább éjszakára javasolt a nyári időszakban.
És ha már a nyárról beszélünk, akkor meg kell említeni néhány esztétikai bőrgyógyászati kezelést is, amelyeket jobb a nyári időszak előtt vagy után időzíteni.
Napbarnított-, illetve UV-sugárzásnak kitett bőrön óvatosan kell alkalmazni a lézereket: az adott lézer típusától és a beavatkozás jellegétől függ, hogy mekkora a rizikója egy esetleges maradandó pigment-túltermelésnek vagy akár hegesedésnek, ezekről mindig a kezelőorvos ad felvilágosítást és dönt a klienssel közösen a kezelés mikéntjéről. Hasonló igaz a peelingre, azaz a bőrhámlasztásra is.Ugyanakkor hyaluronsavas töltés, botulinum toxin-kezelés vagy felszívódó szálas lifting ilyenkor is bátran alkalmazható, a procedúra után 1-2 napig kell csak kerülni a direkt napfényt.
