Mi vezetett ehhez a fordulathoz? Egyesek abból indulnak ki, hogy az ismerkedési folyamatban a férfiak mindig is többet tettek meg a nőkhöz képest – legyen szó akár meghívásokról, bókokról vagy egész egyszerűen figyelmességről –, így a nők túlértékelése mintegy szükségszerű velejárója a hódításnak. Erre mondja a népi bölcsesség nyers őszinteséggel, hogy „csak a fasz van ingyen”. Csakhogy valójában mindez korántsem magyarázza meg azt, miért vált éppen az elmúlt néhány évben ennyire általánossá a „hercegnő mentalitás” a nők körében. A valós magyarázatokat nyilvánvalóan nem csak az ismerkedés alapdinamikájában kell keresnünk. A közösségi média terjedésével a nők önteltsége lassan a fényképeikre és bejegyzéseikre kapott lájkok számával vált arányossá. Nyilvánvalóan torz az az önkép, amelyet az egész világot elérni képest internetes megnyilvánulásokból vezethetnek le a nők, mégis sokan úgy hiszik, hogy a napi 100-200 lájk azonos a „hódolóik” számával. Korábban ez még a legcsinosabb nőkre sem volt igaz, hiszen napi szinten még a szépségkirálynőket sem keresték fel több százan. Ma azonban szinte minden közösségi médiát használó nőnek megvan az a széles virtuális rajongói tábora, akiket némi önámítással az udvarlóinak, kérőinek tekinthet. Még akkor is, ha a legfrissebb alulöltözött kép alá beírt „sunáználak” komment nem éppen egy házassági ajánlat.