Könnyű lenne azt mondani, hogy a sikerorientált felfogás a jó, míg a kudarckerülő magatartás a sikertelenség gyökere. Számos pszichológiai kutatás, adatok igazolják azonban, hogy a kudarckerülő alkalmazottak sem bizonyulnak rosszabb munkaerőnek, mint sikerorientált versenytársaik. A problémákat valójában az okozza, ha valaki radikális mértékig alkalmazza valamelyik stratégiát.

Milyen a sikerorientált ember? Stabil belső mércével rendelkezik, nincs szüksége külső megerősítésre, hogy tudja, valóban valami jót csinált. Már kisgyermekkorban is megmutatkozik. Elég ha belegondolunk hogyan prezentálja egy óvodás a rajzát. A sikerorientált felmutatja a művet: „nézd milyen szépet rajzoltam!” A kudarckerülő gyermek ezzel szemben megerősítésre vágyik és kérdezni fog: „szerinted szépet rajzoltam?”

Felismerhető a sikerorientált ember továbbá a munkavégzés folyamatáról. Ha feladatot kap azonnal belekezd, igyekszik határidő előtt végezni és visszajelzést kapni, hogy tovább csiszolhassa művét a rendelkezésre álló idő alatt. A munkafolyamatokat átgondolja előre, tervet készít, mely szerint haladni fog, különböző fázisokban, részleteiben szemléli az előtte álló feladatot. Vállalásait reális szinten tartja, nagyjából aszerint az elv szerint, hogy amit már képes volt megcsinálni plusz 10%.

A kudarckerülő ezzel szemben halogatja a tennivalókat. Utolsó pillanatban áll neki a projektnek, a határidő napján adja le a munkát. Az egyes folyamatok helyett a nagy egészre koncentrál, a részleteket gyakran véletlenszerű vagy kényelmi sorrendbe állítja. Vállalásai nem reálisak, gyakran alulvállalja magát a biztos siker érdekében vagy mértéktelenül túl sokat vesz magára, így nem lesz hibáztatható, ha kudarcot vall. Míg a sikerorientált emberek vállalják a felelősséget esetleges hibáikért, addig a kudarckerülők igyekeznek a körülmények áldozataként feltűnni és hárítani a felelősséget.

Ez nem azt jelenti azonban, hogy a kudarckerülők ne csinálnák meg ugyanazt a feladatot, ugyanúgy időre, mint sikerorientált társaik. A különbség csak annyi, hogy a sikerorientált kevesebb stressznek teszi ki magát.

Természetesen a radikális esetek sosem jók. A szélsőséges sikerorientált megszállottan karrieristává válhat, míg a kudarckerülő könnyen teljes pánikban magába zárkózhat. Senki sem sikerorientált vagy kudarckerülő az élet minden területén. A család, magénszféra, barátok, munka stb. világában gyakran nagyon komoly attitűdbeli különbségek mutatkoznak egy személy életében.