Bár a legtöbben ma még a hajtógázas deókat veszik Magyarországon, ezeket környezetkárosító mivoltuk miatt eleve kizárták a tesztből. Az alapján pontoztak, hogy mennyi bennük a gyanús adalék, vagyis az alumíniumszármazékok, állagjavítók, tartósítószerek, allergén illatanyagok, de nézték a származási helyet is.
Nagyon hatékony izzadásgátlók a verejtékmirigyek kivezetőnyílásait leszűkítő, eltömő alumíniumsók. Az alumínium vegyületeit azonban már többször tették felelőssé az Alzheimer-kór és a mellrák kialakulásáért, bár döntő erejű vizsgálati bizonyíték még nincs erre - magyarázta Bejczy Sándor, aki a tesztet elvégezte. - Gyanús állagjavító segédanyagnak számít a dezodorokban a polietilén-glikol, mely átjárhatóbbá teszi a bőrt, így könnyebben jutnak a véráramba esetleges káros anyagok. Sok dezodorban található triklozán is, amely az egyik legelterjedtebb tartósítószer. Ezt egy évtizede támadják, mondván: ellenállóvá teheti az embert az antibiotikumokkal szemben, felhalmozódik a szervezetben és a környezetben, a vizekben mérgező vegyületekké alakul. A legtöbb dezodorban vannak bőrallergiát kiváltó illatanyagok is - a teszt ebbéli rekorderei 10-12-t tartalmaztak.
Különbséget kell tenni az izzadásgátlók és a hagyományos dezodorok közt: ez utóbbiak csak a kellemetlen szagnak veszik elejét - hívta fel a figyelmet Lőrincz Zsuzsa, az egyesület munkatársa. A hazai deonépszerűségi listán egyébként második a golyós, harmadik a stift, utolsó a pumpás.
