Nem is csoda, hogy tipikus zenésznyavalyáról van szó. Komolyabb problémák is előidézhetik, de valójában mindig csak tünet, nem betegség. Viszont csak Amerikában 50 millió embert érint, vagyis nagyjából minden hatodik-hetediket. Nézzük, hogyan alakul ki!

A fülünk feladata, hogy átalakítsa a hangokat, mert az agyunk az eredeti formájukban nem tud velük mit kezdeni. A fülkagyló által összegyűjtött hangok a hallójáraton bejutnak a középfülbe, ahol megrezegtetik a dobhártyát. Az itt található három apró csont felerősíti a rezgéseket, és továbbítja a belső fülbe, azon belül is a folyadékkal teli csigába. Ekkor jön a legfontosabb rész, mert itt találhatók egy másik hártyán, a baziláris membránon elhelyezkedő szőrsejtek, amelyek a rezgéseket elektromos jelekké alakítják. Ezek a jelek így már továbbíthatók a hallóidegen át az agyba, amely feldolgozza őket, vagyis értelmezi a hallottakat.

A szőrsejtek valójában nem szőrök, csak úgy néznek ki, Összesen négy sorban helyezkednek el, ebből három sor a külső szőrsejteké. Ezek felerősítik a folyadék rezgését, hogy segítsék a negyedik soron lévő belső szőrsejtek munkáját.

A gondok akkor kezdődnek, ha valamiért megsérülnek a szőrsejtek, mert túl erős inger, például nagyon hangos (70 decibel fölötti) zene éri őket, az egészségesnél hosszabb ideig. A szőrsejtek ilyenkor olyan erősen rezegnek, hogy akár el is törhetnek.

A szőrsejtek tövében található szenzorok viszont ilyenkor se kapcsolnak ki, hanem valamilyen halk, állandó elektromos jelet szivárogtatnak az agy felé, anélkül, hogy bármilyen hangforrást érzékelnének. Vagyis a fülünk csengeni kezd. Ahhoz lehetne ezt hasonlítani, mint amikor az analóg tévénél elment az adás, de a bekapcsolt készülék tovább zúgott a hangyafoci alatt is. A szőrsejtek egy idő után regenerálódnak, ilyenkor az adás is folytatódik, és megint csak akkor érzékel hangokat az agyunk, ha tényleg hallunk is valamit.

Bár a leggyakoribb és legártalmatlanabb eset, ha egy koncert utáni másnapon találkozunk vele, nem csak a hangos zaj okozhat fülzúgást. Például az se tesz jót a hallás folyamatában résztvevő sok kis szervnek, ha eldugítja a rendszert a fülzsír. De olyan betegségek is okozhatják, mint a középfülgyulladás, a fülkürthurut, a cukorbetegséghez hasonló anyagcsere-problémák vagy keringési zavarok. Koponya- és agysérülések is előidézhetik, sőt az állkapcsot vagy a nyakat érintő ízületi problémák is. Vagy bizonyos gyógyszerek. Esetleg a stressz. Szóval elég sok oka lehet. A legegyszerűbb a megelőzés, például ha a koncerten nem a hangfal mellé állunk, vagy nem fekszünk a fűnyíró mellé. Ha valamilyen betegség váltotta ki, akkor pedig ennek kezelésével mulasztható el.