Március utolsó vasárnapján egy órával előrébb állítjuk az időmérőket (míg október utolsó vasárnapján egy órával hátrébb). A mobileszközök és a számítástechnikai berendezések rendszerint átállnak az új időre, de számos más eszköz nincsen szinkronizálva, nem áll át automatikusan, így magunknak kell elvégeznünk a műveletet.

A nyári és téli időszámítás, valamint az óraállítás ötlete többször felmerült a XVIII. század óta, ám csak a XX. században kezdték rendeszeresen alkalmazni Európában és Észak-Amerikában. Azért számos olyan országot ismerünk, ahol soha nem volt óraátállítás, mint az az alábbi térképből is kiderül. A vörös színnel jelölt államok soha nem tértek át nyári időszámításra, a narancsszínű országok már nem használják, egydül a kékkel jelölt államokban él ez a gyakorlat.

Az 1976-os energiaválság miatt vezették be, a nyári időszámítást, abból a célból, hogy kevesebb energiát használjunk fel - a tavaszi és nyári időszakban ugyanis később kapcsoljuk fel a villanyt. Magyarországon korábban is volt óraátállítás, például a negyvenes években, de folyamatosan csupán 1980. április 6.-a óta alkalmazzuk.

Mára sok ellenzője lett a évenkénti kétszeri óraállításnak. Ők azzal érvelnek, hogy (részben a szórakoztató elektronikai termékek, részben a klímaberendezések miatt) ma már annyi elektromos áramot fogyasztunk a háztartásokban, hogy teljesen feleslegessé vált a téli és a nyári időszámítás. Oroszország, Ukrajna és Fehéroroszország már nem is használja. Az Európai Unióban 1996 óta egységesen, minden államban azonos naptári napon állítunk órát/időmérő eszközt.

Ti azért ne felejtsétek el március 29-én, vasárnap ébredés után előreállítani azokat időmérőket, amelyek nem állnak át automatikusan a nyári időszámításra!

Forrás és fotó: / Írta: Molnár Adrienn