Gundel Károly 1934-es szakácskönyve szerint névadója herceg Eszterházy Pál Antal, a Magyar Tudományos Akadémia egykori tagja, londoni nagykövet, és az 1848-as Batthyány kormány tagja. Lajos Mari azonban azt írja e kedvelt fogás receptjéhez:
"Esterházy Miklós (1765–1833) többszörösen is kitüntette magát: nemcsak Mária Terézia testőrségének kapitánya és a Szépművészeti Múzeum törzsgyűjteményének alapítója volt, de nagy ínyenc is. Neki köszönheti az utókor ezt a pikáns-finom rostélyost."

A Blogkocsma szerint teljesen hiábavaló ennek az ételnek az eredetét kutatni, hiszen "elképzelhető, hogy ez az étel a kismartoni vagy a fertődi kastély fénykorához, az Eszterházy hercegek konyhájához köthető. Sőt, maga a főúr fogta volna a szakács kezét közben. Más vélemények szerint valami név nélküli szakács zseni alkotta, és az elnevezés csupán mai kifejezéssel élve, marketing fogás."

Mi az igazság? Az, hogy az elősütött hús zsírjában párolják meg a zöldségeket (petrezselyemgyökeret, sárgarépát, zellert). Ezután a zöldséget és a húst borral és csontlével együtt sütik, citrommal, mustárral és kapribogyóval ízesítik. A végén friss, apróra vágott petrezselyemmel szórják meg.

Forrás és fotó: blogkocsma.blog.hu / Írta: Molnár Adrienn