Jump to content

Törvényes tabuk II.

2015. 02. 01. 17:08

Bizony vannak olyan dolgok, melyek ma már tabunak és törvénybe ütközőnek számítanak, de pár éve még nem büntette őket a törvény.

Az asszony verve jó:
A tizennyolcadik század végéig és a tizenkilencedik század elejéig teljesen természetes gyakorlatnak számított, hogy a férj úgy elverte feleségét és gyerekét, hogy a szerencsétlenek utána lábra se tudtak állni.
Nem büntette a törvény azokat a férfiakat sem, akik megerőszakolták asszonyaikat: Európában és Amerikában (hogy Ázsiáról és Afrikáról ne is beszéljünk) egyaránt az volt az elv, hogy az ilyesmi kizárólag a családra tartozik, és „a tisztelt családfőnek” joga van az ököl erejével „igazságot tenni” a háza táján.

Gyilkosság:
A feudális Európa legtöbb pontján a jobbágy kivégzése a földesúr hatáskörébe tartozott, s erre bármikor alkalma is nyílt.
Ugyanígy a dél-amerikai és amerikai rabszolgák is csupán tárgyként szerepeltek tulajdonosuk vagyonlistáján: uruk és parancsolójuk bármikor kivégeztethette őket, ha fölöslegessé váltak.
No, és persze ott vannak a párbajok, amelyek még száz évvel ezelőtt, Európában is legális keretet adtak a gyilkosságoknak, ha két férfi között komolyabb nézeteltérés alakult ki…

Gyerekmunka:
Abszurd módon a gyerekmunka, sőt: a szegény sorsú gyerekek rabszolgaként történő értékesítése világszerte egészen 1938-ig teljesen legális volt.
Még abszurdabb, hogy noha az 1930-as évek végéig szinte mindenhol betiltották a kizsákmányolásnak ezt a módját, a második világháború emberhiánya miatt a gyerekek újra a gyárakba és a földekre kényszerültek.
Szomorú, de igaz: egészen az 1950-es évekig teljesen természetes volt, hogy kisiskolás korú gyerekek végeztek napi 8-10 órán át kemény fizikai munkát.

Humánposta:
A gyerekmunkánál szerencsére ritkábban fordult elő, de azért így is elég megdöbbentő gyakorlat volt a kicsinyek levélszerű postázása… 1913. január elsején lépett életbe a törvény, miszerint embereket tilos csomagként postára adni, mivel egy négyéves kislány szülei… nos, épp ezt tették.
A kis May Pierstroffot idahói otthonából szerették volna a szülők a több száz kilométerre élő nagyszülőkhöz küldeni, de a család a vonatjegyet túl drágának találta, ezért inkább postázták a kislány 53 centért…