Szabó Magda: Abigél
Zseniálisan megírt könyv, amely az 1943/44-es tanévben, egy vidéki, bentlakásos református leánygimnáziumban játszódik. A fő cselekmény, a Matula Intézetben zajló történetek mögött a háttérből kúszik elő a kor történelme. A háborús események, a propaganda, a zsidótörvény, a Horthy-korszak álszent légköre egyre agresszívebben tolakszik előtérbe, hogy végleg megváltoztassa a szereplők életét.

Az alaptörténet szerint Vitay Georginát édesapja írtja be a gimnáziumba. A budapesti lánynak minden szokatlan, minden új, minden rideg. Nem érti, nem érzi a Matula igazi lényegét, és eleinte azt sem érzékeli, milyen nagyszerű emberek veszik körül. Kalamajkákba keveredik, míg végül egy titokzatos jótevő, Abigél siet a segítségére. Fogalma sincsen, ki az, aki titokban oltalmazza a gimnázium növendékeit.

Kaffka Margit: Hangyaboly
Zárt világ ez is, mint a Matuláé, ám egészen más szabályok szerint működik. Szabó Magda a puritán, fekete-fehér, fundamentalista és hívő kálvinista világot festi le, Kaffka Margit pedig a politikus, intrikus, római katolikus Vatikán légkörét adja vissza az általa teremtett zárdával. Kifordított világ: kint, Rómában, a központban csupa férfi szolgálja látszólag az Istent, itt csupa nő, valahol Magyarországon. A vallás itt nem meggyőződés, csak eszköz bizonyos célok eléréséhez.

Mikszáth Kálmán: A sipsirica
Abban mindannyian egyetértettünk, hogy Mikszáth Kálmán a felnőtteknek szóló mesék mestere volt. Ahogyan belefog az elbeszélésbe, ahogyan komótosan hömpölyögni kezd cselekmény, ahogyan az anekdoták, párbeszédek és leírások burjánzó virágoskertjéből kiviláglik a valódi sztori, egy-egy kifejezetetten durva, olyakor kegyetlen, máskor szomorú történet, azt tanítani kellene.

A sipsirica is kedvesnek és idillinek induló történet. A tabáni kisevndéglőben törzsvendégein keresztül ismerjük meg a címszereplőt, sipsiricát és családját. Ám a kisregény főszereplője mégsem ő, hanem a tiszta gondolkodású, ép erkölcsi érzékkel megáldott tudós, Druzsba tanár úr. Szóval, a tabáni Fehér Pávában ücsörögnek az anekdotázó urak. A vendéglőt Jahodovszka asszony vezeti. Nevelt lánya elbűvölő teremtés, az egész környék rajong érte. A paradicsomi állapotot egy rejtélyes, előkelő személy feltűnése zavarja meg. Felbukkanása után minden megváltozik, az idillnek vége szakad. Akárcsak később Sántha Ferenc regényében, Az ötödik pecsétben, megjelenik a kísértő. Ebben a helyzetben kiderül, kik azok, akik szembe mernek szállni a Sátánnal.

Forrás és fotó: moly.hu

Írta: Molnár Adrienn