A Mikulás még Supermannél is sebesebb: A Göteborgi Egyetem matematika tanszékének vezetője, Stefan Remurell számításai szerint ha feltételezzük, hogy egy családban átlagosan 2,5 gyermek van, akkor a Mikulásnak 152 millió otthont kell meglátogatnia egy éjszaka alatt, azaz másodpercenként 900-at. Az UNICEF adatai alapján a világon nagyjából kétmilliárd gyermek él, de a Télapó nem látogatja meg a muszlimokat, hébereket, buddhistákat, így összesen csak 380 millió gyereknek kell ajándékot vinnie. A számításba a fizikusok is beszálltak: ha feltételezzük, hogy a házak száz méterre vannak egymástól, és a Télapónak időbe telik, míg megfelelően leparkol a szánnal, bemászik a kéményen és kiosztja az ajándékokat, akkor átlagos sebessége 90 ezer km/órára becsülhető, ami a hangsebesség több mint 250-szeresének felel meg. „Jó lenne tudni, hogy mi a titka a Télapónak, mert ez áttörést hozhatna az űrkutatásban is” – nyilatkozta az egyetem honlapján Maria Sundin, a fizika tanszék docense.

Jingle Bells az űrben: 1965-ben a Gemini 6 két űrhajósa, Tom Stafford és Wally Schirra a Föld pályájára vezető útja során egy különös tárgyra lett figyelmes, amit képtelenek voltak azonosítani és azonnal értesítették a kontroll állomást. Kiderült, hogy a riasztás csak egy megtévesztés volt: néhány perc néma csend után felcsendültek az űrben a Jingle Bells dallamai: az eszelős asztronauták egy csengettyű és egy harmonika segítségével adták elő a népszerű karácsonyi dalt. A zenélő űrhajósok ezután hangszereiket a washingtoni Space & Aeronautics nemzeti múzeumnak ajándékozták.

A fagyöngy varázsa: A kelta és germán legenda szerint a fagyöngynek varázsereje van, mivel alkalmas sebgyógyításra, növeli a termékenységet, sőt szerencsét hoz és megvéd a rossz szellemektől. Az ókori rómaiak körében a fagyöngy a béke szimbóluma volt: úgy tartották, hogy a különleges növény alatt összefutó ellenségek leteszik a fegyvert és öleléssel köszöntik egymást. Annak a legendának a gyökerei azonban, miszerint a fagyöngy alatt elcsattanó csókok örök szerelmet hoznak, a skandináv mitológiáig nyúlnak vissza. Ez a hiedelem angolszász területen csak jóval később, a viktóriánus korban terjedt el.

Forrás és fotó:

Írta: Molnár Adrienn