Sok szülő túlzottan félti a gyermekét, ami nem jó. Teljesen érthető, hogy meg akarod őt óvni a világ dolgaitól, hiszen nem biztos, hogy mindent úgy lát, ahogyan kéne. De a túlzott féltés sem kisgyermekként sem kamasz korban nem jó. Lényegtelen, hogy testi, vagy lelki tényezőről beszélünk, egyszerűen muszáj, hogy megtapasztalja a rosszat és a fájdalmasat. nem feladatod, hogy mindig megakadályozd, hogy rossz történjen vele. Erre amúgy sem vagy képes. A te feladatod az, hogy ott legyél, mikor a rossz megtörténik és megvigasztald vagy bekötözd a sérüléseit.

A gyerekek néha gonoszak, ezt mindenki tudja. Viszont nem megoldás, hogy nem engeded el a gyermekedet sehova, mert néha-náhol elvették a jártékát vagy rosszul bánta vele, esetleg csúfolták. Nem kell ezért kalickába zárn szegényt, hiszen így soha nem tanulja meg, hogyan is kell kezelni a konfliktusokat valamint az embereket sem fogja tudni kezelni. Ha így teszel mégis, nagyon rosszul jársz, hiszen felnőt korában is ott fog állni és minden bajban a te segítségedet fogja kérni.

Sokan vannak, akik a gyermek elnyomásával akarják beteljesíteni a saját be nem teljesített álmunkat. De el kéne hinnünk, hogy a gyermek nem szeretne se szépségkirálynő, se autóversenyző, de még csak énekes sem lenni. Ő csak kint akar játszani a többi gyerekkel és boldognak érezni magát. Ha ráerőltetjük ezeket a szerepeket azzal a személyiségét nyomjuk el és ez gyakran nagyon rosszul fog kijönni felnőtt korban.

Fontos azonban, hogy, mnt szülő felügyeljük is néha a gyerekünket. Mivel ma már minden a tévé és az internet körül forog, így ugyan nem baj, ha a gyerek tudja ezeket kezelni. De mindig szabjunk korlátokat, hogy mit nézhet vagy egyáltalán mennyit tévézhet és miket böngészhet a neten. Ne kezeljük fél vállról és hagyjuk, mert addig is legalább csönd van és tudunk mi is pihenni, mert egy egy rosszkor felugró ablak, vagy hibásan beírt keresőszó hatalmas károkat okozhat a későbbiekben.

Forrás és fotó: telegraph.co.uk

Írta: Molnár Adrienn