Hantavírus: Első felbukkanása 1993-ban volt,mkor egy házaspár fulladásos tünetek között pár nap alatt életét vesztette. Akkor egy a házban talált patkányban találták meg a vírust. Azóta több, mint 600 ember fertőződött meg ezzel a vírussal és közel harmaduk meg is halt. Ez a vírus nem emberről-emberre fertőz, hanem a patkányok ürüléke terjeszti a kórokozókat.
Influenza: Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint egy tipikus influenza-szezonnak 500 000 halálos áldozata van világszerte. Új típusú vírustörzs megjelenése estén a vírus még gyorsabban terjed és még több halált hoz. A legismertebb ilyen eset az 1918-ban kezdődő spanyolnátha volt, mely az emberiség több, mint 40%-át fertőzte meg és közel 50 millió ember életét követelte.
Dengue-láz: Ez a vírus az 1950-es években jelent meg a Fülöp-Szigeteken és Thaiföldön, azóta pedig a világ több trópusi és szubtrópusi régiójára átterjedt. A világ lakosságának majdnem 40%-a él olyan területen, ahol népbetegséggé vált a dengue-láz. A fertőzés - mivel moszkitók hordozzák - a felmelegedésnek köszönhetően egyre gyorsabban terjedhet olyan területeken is, ahol eddig nem jelent meg. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint évente 50-100 millió embert érint ez a betegség.
Rotavírus: Két védőoltás ismert erre a vírusra, mely leginkább a kisgyerekeket és a csecsemőket támadja meg. A vírus nagyon gyorsan, az ún. fekális-orális úton keresztül terjed, amikor az ürülék bizonyos részeit nem tudja megemészteni a beteg. Az Egészségügyi Világszervezet 2008-ban azt állapította meg, hogy a világon összesen 453 000 öt év alatti gyermek halt bele a rotavírusba. A védőoltásokkal rendelkező országokban azonban jelentősen csökkent a megbetegedések és a halálozások száma is.
Forrás ás fotó: nossoprimeirobebe.com
Írta: Molnár Adrienn
