Az igaz történeten alapulás nem minden esetben jelenti azt, hogy az egész úgy történt, ahogy a filmben ábrázolják. Sőt. Nagyon gyakran a film csak egy körülbelül 5-10 perce az, ami az igaz benne, a többi pedig csak a köré épített mese. Persze vannak kivételek, melyek egész jól átveszik a valóságot, de sajnos nem ez a gyakori.

Nézzünk pár példát, melyre nem igaz az igaz történet.
Annabelle: Itt az első 5 perc és az utolsó 5 az, ami az igaz történethez kapcsolódik a köztes időszak pedig csak fikció.
Démoni doboz: Itt is csak nyomokban jelenik meg az eredeti történet, hiszen a doboz létezik. De a filmben látott dolgok sose történtek meg.
Pearl Harbor: Itt is gyakorlatilag a csata valósága az egyetlen, ami igaz, vagyis hogy volt csata ott. A köré épített szerelmi szál teljes fikció. (Persze megeshet, hogy jártak így párok, de nem túl valószínű.)

Persze van ellenpélda is, mikor az igaz tényleg úgy igaz, ahogy van.
127 óra: Ez gyakorlatilag tökéletesen hiteles adaptálása Aron Ralston kanyonban való fogságának öt napjáról. Némi részlet persze itt s fikció, de az események 98%-a megfelel a valóságnak.
A túlélő: A filmben megjelenő Vörös Szárnyak Hadművelet, mely a tálib vezért és katonáit volt hivatott kézre keríteni, nem teljesen úgy sült el, ahogy eltervezték. Itt is hiteles történetet látunk, mely némi apró eltéréssel, de a valóságban is így zajlott le.

És vanak, melyek olyan hihetetlennek tűnnek, hogy biztos nem igazak, de mégis:
Pain & Gain: Itt egy kevésbé sikeres bűnözőtrió akciósorozatának lehetünk tanűi, amiben pénzt akarnak egy gazdag üzletemberből kicsikarni. Persze az egész nem egészen úgy sül el, ahogy eltervezték és néhol a filmkészítők még emlékeztetnek is, hogy itt bizony még mindig egy igaz történetet látunk.

Érdemes tehát nem feltétel nélkül elhinnünk azt, hogy amit látunk az ténylegesen megtörtént. Egy kis utánajárás és olvasás azonban csodákra képes és megtudhatjuk, mi is belőle az igaz és mi a fikció.

Forrás és fotó: worldofentertainment.info

Írta: Molnár Adrienn