Nagyapáink korában, aki tudott az igyekezett minél hamarabb önálló életet kezdeni. Nem csak azért, mert akkor ez volt a „divat”, vagyis gyakorlatilag kinézték az illetőt, aki még a húszas évei közepén is otthon lakott, hanem egyszerűen ők tudták azt, hogy csak úgy élhetsz és tapasztalhatod meg az életet, ha nem a szülők tartanak el. Ők akkor, jóval alacsonyabb életszínvonal mellett is képesek voltak megtenni a legnagyobb lépést, amit a fiatal felnőtteknek meg kell tenniük: elköltözni hazulról, hátrahagyni a régi életed és elkezdeni egy újat, a sajátodat.

Ezzel szemben, a mai fiatalok nem akarnak kirepülni.
Azt gondolnánk, hogy első soron az anyagi okok miatt maradnak otthon, de ez nem feltétlen igaz, hisz munka akad, csak keresni kell, inkább a kényelem a fő szempont. A szülők anyagi és fizikai kényelmet is biztosítanak, hisz nem kell megdolgozni a pénzért, csak kérni és nem kell maguk után takarítani, főzni vagy mosni, mert mindig lesz valaki, aki megcsinálja helyettük. Persze sokszor nem gondolnak bele, mekkora terhet jelenthetnek a szüleiknek, akik szeretnének a sok-sok év fáradtságos munka után végre megpihenni és nyugodtan élni.

A kényelmen túl, ha egy fiatal dolgozik, akkor is szívesebben költi saját magára az általa megkeresett pénzt, és megy el belőle minden hétvégén bulizni, minthogy olyanra pocsékolja, amit amúgy otthon ingyen is megkap. Ezen felül úgy gondolják, hogy majd elég akkor elköltözni hazulról, ha már megtalálták az "igazit", a párt, akivel majd élni akarnak, addig pedig jó otthon is, ahol minden megvan. Itt találjuk meg az újabb problémát, hogy a fiatalok nem igazán vágynak a megállapodásra. Szeretnek szabadok lenni, bulizni hajnalig és azzal lenni, akivel akarnak, lehet az akár minden nap másvalaki is.

Sajnos ennek a tendenciának is megvannak a következményei. Ezek közül talán a legfontosabb, hogy a családalapítás egyre későbbre tolódik, feltéve, ha megvalósul, a társadalom pedig ez által szépen fokozatosan elöregedik.

Munkát találni nehéz, párt meg talán még nehezebb. De ha már van munka, az anyagi biztonságot akkor is nehéz megtartani és ez ember gyakran érzi úgy, hogy semmire sincs elég kerete. Az önálló élet pedig lemondásokkal jár, de összességében megéri, mert minél előbb nő fel az ember, annál előbb találja meg az igazi önmagát.