Csuklás: Még mindig nincs megegyezés az orvostudományban a csuklás magyarázására, azonban újabb és újabb ötletek születnek évről-évre. A legújabb szerint a csuklás a csecsemőkorból ered, mikor is a baba így préseli ki a levegőt a hasából, hogy ez által hatékonyabban tudjon szopizni.

Csikizés: A csikizésre több elfogadott magyarázat is volt az évek során, a legújabbal Christine Harris rukkolt elő, több évnyi tanulmányozás után. Szerinte a harci képességeinket fejlesztjük vele, még ha nem is tudatosan. Csikizés közben gyakorlatilag megtámadjuk a másikat, aki minél előbb szabadulni akar, ezért rángatózunk és „szenvedünk” közben.

Kiázott ujjak: Mindenki számára nyilvánvaló, hogy ha sokat ülünk a kádban fürdésnél, akkor a tenyerünk, illetve a talpunk úgymond kiázik, vagyis ráncos lesz. Sokáig találgatták ennek az okát, de mára nagy az egyetértés, hogy ez egy evolúciós vívmány, mely segít minket, hogy vizes környezetben könnyebben tudjunk megfogni tárgyakat.

Libabőr: Nagyon különböző helyzetekben rázhat ki minket a hideg és lehetünk libabőrösek. Alapjáraton veszélyhelyzetre reagál így a testünk. Az agyunknak egy olyan részére vannak hatással az ilyen szituációk, ami az idegrendszerünket irányítja. Ilyenkor az agy egy nagy adag adrenalint bocsát ki, hogy felkészítse a testünket a reagálásra. Az izmaink összehúzódnak, a szőrszálaink pedig égnek állnak.

Ásítás: Eddig két magyarázat létezett rá, az egyik hogy fáradtságunkban ásítozunk illetve unalmunkban, a másik pedig, hogy az agyunk így próbál oxigénhez jutni. Idén viszont egy új magyarázattal rukkoltak elő a kutatók, mégpedig, hogy azért ásítunk, hogy az agyunkat hűtsük. Az ásítás hideg levegőt juttat be a szervezetünkbe és felerősíti a véráramlást az agyban, ami elszállítja a felesleges hőt.

Forrás és fotó: erdekesvilag.hu

Írta: Molnár Adrienn