Kevesen tudják, de november elsején nem a halottak napját, hanem mindenszenteket ünnepeljük.

Eredetileg kelta néphiedelmen alapszik, mely szerint az elmúlt évben elhunytak lelkei ezen az éjjelen vándorolnak át a holtak birodalmába. A kereszténység elterjedése azonban sok más ünneppel együtt ezt is átvette. A 4. században még a pünkösd utáni első vasárnap ülték meg mindenszentek vagy másnevén mindszentek napját, melyet az ortodox kersztény egyház még mindig ezen a napon ünnepel. A kezdetben az összes keresztény vértanra emlékező ünnep később a 8. században tevődött át mai helyére, november 1-jére és lett minden tökéletes igazak napja.

Ezt a napot, csak később 835-ben ismerték el először hivatalosan ünnepnapnak, melyben Jámbor Lajos frank császárnak és IV. Gergely pápának nagy szerepe volt.

Eredetleg ezen a napon kéne rendbetenni és virágokkal díszíteni a sírokat, valamint gyertyákat gyújtani a halottak emlékére. A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi.

Magyarország egyes vidékein harangoztattak a család elhunytaiért, máshol ételt osztottak a szegényeknek. Sokan ma is úgy tartják, hogy ezen az éjszakán a halottak kimásznak a sírokból, ezért a vacsoránál nekik is megterítenek és égve hagyják a villanyokat, hogy eligazodjanak a lakásban. A falvakban anno ezen a napon választották meg a bírót vagy fogadták fel az új cselédeket.

Ez a nap nem volt mindig munkaszüneti nap, 2000-óta 50 év szünet után viszont újra annak nyilvánították, így ekkor mindenki nyugodtan kimehet elhunyt szeretteihez és békében gyászolhatja őket.

Forrás és fotó: cultura.hu

Írta: Molnár Adrienn