Jump to content

A 3D-s mozi rejtelmei

2014. 10. 01. 18:00

A XX. század egyik legnagyobb mozis vívmánya minden bizonnyal a háromdimenziós technika. Mára már megszoktuk, hogy körülvesz minket ez a vetítési forma, de ez nem mindig volt így. Lássuk, hogyan is fejlődött a technika a kezdeti kék-piros szemüveges 3D-től az IMAX-ig.

Mit nevezünk háromdimenziós képnek?
Ezek a képek egy térhatású élményt adnak. Ez az élmény pedig egy „trükkön” alapszik, mely az emberi látás sajátosságát használja ki. Amikor egy tárgyat nézünk, a két szemünk külön képet vetít róla az agyunknak, mely ezt a két képet „fűzi össze” eggyé, ezzel létrehozva a térhatású képet.
A 3D-s filmek ezt utánozzák. Ehhez egy dupla képre van szükségünk, melyet utána egy szűrő segítségével, ami a szemüveg, szét kell bontanunk, hogy a jobb szemünk, csak a jobbnak szánt képet lássa, a bal pedig a balnak szántat. Innentől pedig az agyunk megalkotja a 3D-s élményt.

A 3D hazánkban
Bizonyára mindenki emlékszik az újságok mellékleteként kapható papír szemüvegre, melynek egyik lencséje kék, a másik pedig piros volt. Ezzel, ha egy hasonlóan piros-kék árnyalatos képet néztél, ami szabad szemmel homályosnak tűnt, meg is kaptad az első háromdimenziós élményedet.
Persze ez a technológia mára kicsit elavultnak tűnhet, de tudnunk kell, hogy még ma is gyártanak erre képeket, ámbár szép lassan felváltotta a mozgóképeknél is használt Real 3D.

Az első hazánkban is vászonra kerülő nagyjátékfilm, ami már 3D élményt nyújtott 2007-ben a Beowulf című animációs film volt. Akkor ez olyan csodának számított, melyet mindenki látni akart. Nem is csoda, hisz végre teljesülhetett egy régi vágyunk, eggyé válhattunk a filmmel. Akkor még évente csak pár darab filmet tekinthettünk meg így.

Aztán persze nem kellett sokat várni és megépült hazánk első és azóta is egyetlen IMAX terme. Melyben 2009-ben be is mutatták az első IMAX 3D-s filmet, mely a gyerekeket célozta meg, mint kíváncsi közönséget, a Szörnyek az űrlények ellent.

A „sima” 3D és az IMAX 3D sokban különbözik egymástól. Míg a „sima” vetítések esetében a projektor valójában egy lencsén keresztül vetíti a két képet, vagyis nem egyszerre, hanem felváltva vetíti a jobb és bal képet, vagyis egymás közé, addig az IMAX két külön gépről vetíti a képet, így pedig ténylegesen két filmet látunk egymáson futni. Ez pedig sokkal hatásosabb 3D-s élményt nyújt.

Az IMAX megjelenésével pedig hazánkban is megállíthatatlanná vált a 3D. Lassan pedig minden filmet csak így vetítenek, mely ugyan fárasztja a szemet és néha fejfájást vagy szédülést okoz, de megéri.

Forrás és fotó: hazi-mozi.hu és mozinezo.hu

Írta: Molnár Adrienn