Jump to content

Így pusztít a turizmus

2019. 06. 14. 16:28

Santorini mesébe illő kék-fehér városképe 5,2 millió hashtag alatt szerepel, a turizmusnak köszönhetően a görög válság ellenére robbanásszerűen fejlődő sziget azonban kezdi megérezni a végeláthatatlan turista áradat mellékhatásait, amely a helyiek életminőségét, a természetvilágot és az élményt is veszélyezteti.

Az elmúlt öt év során 66%-kal nőtt a Santorinin töltött vendégéjszakák száma, amely a Kükládok szigetcsoport legdélibb tagja. Az 5,2 milliomodik centire azonos kép elkészítése által lájk formában begyűjtött instant gratifikáció oltárán áldozó külföldi látogatóknak köszönhetően az ország többi részével ellentétben, amely továbbra is gazdasági válságtól szenved, Santorini a financiális virágzás kicsiny szigetévé vált. Az öröm azonban nem felhőtlen. Az Európai Unió túlzott turizmusról szóló jelentésében a közlekedési bizottság megrótta Santorinit, amiért képtelen a növekvő számú turista menedzselésére, ami hosszabb távon katasztrofális következményekkel járhat a helyi közösség és a természet számára, egyúttal figyelmeztet, akár „az úti cél jövője is veszélybe kerülhet”.

Ha létezik tökéletesen „Insta-kompatibilis” hely a világon, akkor Santorini jó eséllyel befutó a címre. Oia városának a vulkianikus hegy oldalába vájt hófehér épületei és a kék templomkupolák kontrasztja az Égei-tenger azúr keretébe foglalva lélegzetelállító látvány, bárhonnan is érkezzen ide az ember. Ma az egyik legnépszerűbb célpont a világon, nem is olyan régen azonban Görögország egyik legszegényebb térsége volt. A barlang házakat is épp azért hozták létre, mert a szigetlakóknak nem állt rendelkezésére elég építőanyag. 1956-ban egy földrengés rázta meg a szigetet, mintegy 500 otthon pusztult el miatta, ami végül jelentős elvándorlást eredményezett. „Az embereknek itt nem volt semmijük – még szemét sem volt, amit meg lehetett volna enni -, két generáció múlva pedig Fort Know kulcsát tartják a kezükben” – mondta a The Economistnak Michael Ermogenis, aki a reklámipart hagyta hátra 12 éve, hogy Santorinire költözhessen. „Van ez a csodálatos ajándékuk a természettől. De fogalmuk sincs, hogyan kezeljék.”

„A közösségi médiának köszönhetően Santorini a világ egyik legnépszerűbb desztinációja lett” – nyilatkozta Loukas Bellonias, Santorini alpolgármestere. Elmondása szerint a nyári szezonban a telefon szolgáltatók nem tudnak elegendő lefedettséget biztosítani az éterbe feltölteni kívánt képi tartalom óriási mennyisége miatt.

Bellonias és kollégái évek óta kongatják a vészharangot, 2017-ben pedig azzal kerültek a címlapokra, hogy maximalizálták a sétahajóval a szigetre érkező látogatók számát. Bellonias a harmincas éveiben járó mérnök, aki a munkahelyhiány miatt költözött Athénból Santorinire. „Mindenki üzletet akar nyitni és pénzt keresni. Görögország egész területéről jönnek ide munkáért. Mindig mindenkinek van munkája. De ennek vannak hátrányai.” Az egyik probléma, hogy Santorini kétszer-háromszor olyan beépített, mint egy átlagos görög sziget. Néhány éve még csak két falu volt a szigeten, mára pedig a nagy részét már épületek borítják, öt-tíz éven belül pedig az egész sziget egy hatalmas metropolisszá olvadhat össze.

A közösségnek pedig nincs semmilyen hatalma meggátolni az új építkezéseket. A felelősség a Santorini Building Authority-t terheli, amit a központi közigazgatás irányít. A EU jelentése rendkívül kritikusan illette a görög kormányt a megfelelő vezetés hiánya miatt és mert képtelen betartatni az építési törvényeket Santorinin.

A korrupció is meghatározó szerepet játszik abban, hogy olyan területeket is beépítenek, amelyeket nem lehetne, mivel nincs semmilyen következménye a jogszabályok megsértésének. A parton például tilos építkezni, de rengeteg hotel nem veszi ezt figyelembe – a választások előtt a kormánytisztviselők a megfelelő támogatásért cserébe pedig szemet hunynak ezek felett.

Míg a turizmus és a rá épülő helyi üzletek virágoznak, addig a hagyományos helyi iparágak eltünedezőben vannak. Igen népszerűek például a fotós utak, ahol profik segítenek a turistáknak tökéletesen megkomponált képeket készíteni a festői tájról, vagy a főként ázsiai párok eljegyzési és esküvői fotózására szakosodott üzletek is jól mennek. A szép képeknek a lóbab termesztés és a bortermelés látta kárát. Yannis Valambous, a helyi Vassaltis Vineyards a The Economistnak arról számolt be, hogy a szőlőnek, amelyet a borához használ, megnégyszereződött az ára, mivel a szőlőbirtokok tulajdonosai inkább szálláshelyet építenek a telkükön. „Nem hibáztatom az embereket azért, mert pénzt akarnak, miután olyan hosszú ideig nem volt semmijük” – tette hozzá. „Ugyanakkor attól tartok, hogy a helyzet hamarosan a turistákat is el fogja ijeszteni.”

(Forrás: igenyesferfi.hu / fotó: pixabay.com)